Gondolatok - 1. rész: A GENNY

Ez most egy hosszú iromány lett, amiben papírra-monitorra vetettem azokat a gondolataimat, amelyek már hónapok óta érlelődnek bennem. Ez az írás most nem az utazásunkról szól, nem a velünk történt eseményeket írom le, hanem saját elképzeléseimet általánosabb dolgokról. Két nagy részre osztottam az irományt: az első rész a Gennyről szól, a második pedig a Spiritről. Egy-egy gondolatot sokkal hosszabban és mélyebben is ki tudnék fejteni, viszont most nem tudok sok időt eltölteni a laptop előtt, mert ahol jelenleg lakunk, ott nincs áram. Sokszor idézek az adott gondolathoz kapcsolódóan más írásokat is, remélem nem zavaróak, velük most egyszerűbben át tudom adni a fejemben lévő képet.

Várom visszajelzéseiteket, véleményeiteket, gondolataitokat interneten akár publikusan akár privát üzenetben egyaránt! Kellemes olvasást és időtöltést!

1. RÉSZ: GENNY

1.1. FERTŐZÉS ÉS MEGTISZTULÁS

A természet megalkotta a Gennyet. Amikor az egészséges élő szervezet megsérül, megfertőződik, utána a gyógyulás része lesz az elgennyesedés és a kifakadás. Összegyűlnek a nem kívánt dolgok, majd távoznak, átalakulnak. Visszaáll a természetes állapot, ha jelen van a Spirit.

A Spirituális Genny olyan, mint a Megváltó: az életedben jelen lévő rossz dolgoktól megszabadulhatsz általa. A gyógyulást segíti a Hit. A gyógyulás jelenti az egységedet a környezeteddel és önmagaddal, az utad és a helyed megtalálását a nagyvilágban, a negatív és pusztító gondolataid, cselekedeteid csökkentését. A 'hit' az az elv- és értékrendszer, amely szerint éled az életed. Egészséges vagy, ha boldogságban alkotsz és ezalatt nem pusztítasz. Alkotás az otthonod megteremtése is. Pusztítás a túlságos növekedés (bazi nagy hotelek, bevásárlóközpontok, ipartelepek) és a nem megfelelő anyagfelhasználás (pazarlás, újra nem használás, szeméthalmozás) is.

1.2. FOGYASZTÓI TÁRSADALOM

Babylon – sokan így hívják azt a pénz alapú gazdasági-társadalmi-politikai-jogi-(és sok esetben)vallási rendszert, amely jelenleg a Föld bolygó jelentős részén jelen van, és a modern civilizált ember ebben él. Hite a pénz. Nem számít csak a profit és a növekedés.

Ajánlom figyelmedbe a következő dokumentumfilmeket, amelyeket megtalálhatsz könnyedén az interneten angolul, de némelyiket magyarul is: Money As Dept (A pénz, mint adósság), Zeitgeist (Korszellem), Home (Otthonunk), Earth (Földünk), The Corporation (A vállalat).

A fogyasztói társadalomban csak egy vásárló és profittermelő biorobot vagy. A megtanult ismereteid, tudásod nagy része és a lakóhelyed kialakítása is ehhez illik. Az egyén már szinte meg sem próbálja előállítani a családja számára szükséges ennivalót és anyagi eszközöket, megveszi a nagyiparilag előállított késztermékeket a szupermarketben, és beköltözik egy futószalagon épített lakóparkba. Nem ismeri igazán a természetet (ehető növényeket, mérges állatokat), mert a napi 24 órában az általa megteremtett mesterséges és virtuális világban él. A megszerzett tudása pedig majdnem csak arra alkalmas, hogy a többi biorobottal hogyan kell együtt dolgozni. A szakmákat túlspecifikálták, minden szaki csak a maga szakterületéhez ért, ami csak egy kis része a szakmájának. Így egy egyszerű feladat megoldásához is legalább egy tucat ember és vagy 5 számlaképes cég szükséges, meg persze a bank, ami az egész projektet finanszírozza.

A fogyasztói társadalom orvosának sem az a célja, hogy egészséges légy, hanem hogy minél több gyógyszert fogyassz el és minél több vizsgálaton, kezelésen essél át. Elgondolkoztató még az orvosi ellátás mögött lévő társadalmi egészségbiztosítási rendszer is, de erre most nem térek ki.

Az ember jóval több annál, hogy biorobot legyen. Az ember egy alkotó spirituális lény. A pénz ebben a rendszerben már nem csereértéket képvisel. A pénz csak egy darab anyag, az értékét a hited, ideológiád adja neki. Valódi értéket nem képvisel – csak amennyit az anyaga ér. Ész nélkül fogyassz még többet, dolgozz még többet, termelj minél több profitot, add el az utolsó fát is, ami felett még rendelkezel. Ez csak Genny. Hol van az életedben a Spirit?

“Minden megnyilvánulásod, mely szépen, üdén, szabadon kibontakozik: ajándékod; minden megnyilvánulásod, mely mohóságtól bűzlik: ürüléked. Bármelyikünkből sokkal több salak fakad, mint adomány, s ez ellen nincs más segítség, mint hogy salakunkat eltakarítjuk; ehelyett az európai ember kezdettől fogva és mindinkább, ürülékéből rendszert, törvényt, erkölcsöt épít, amit fegyverrel, pénzzel, hatósági pecséttel rangos testülettel őriz és mindenkitől megköveteli, hogy e bélsár-palotákhoz és ünnepélyes ganajszobrokhoz igazodjék. Ezek folyton repedeznek, omlanak, általános bűzt és viszketegséget terjesztve; s egyre több, frissebb, puhább ganajjal kell toldani-foldani őket. Lassanként az emberiség egész ürülék-metropoliszt emelt maga fölé, mely most, a húszadik században ráomlott a gazdáira. Ahogy valamikor az eget ostromló óriássá nőtt emberiségre tűz- és víz-özön zúdult, most a ganajimádóvá törpült emberiséget utolérte a trágya-özön. Évszázadokig nem lesz egyéb, mint fojtogató bűz, mocsokban evickélés, háborúzás durrogó, rotyogó, trágyaszagú fegyverekkel a régi fényes fegyverek helyett, míg a ganaj-kor embere ki nem pusztul. Aki az egész földgolyóból pöcegödröt csinált, most belefullad.” (Weöres Sándor – A Teljesség Felé)

1.3. MESTERSÉGESEN GENERÁLT FOGYASZTÁS

Földünk készletei és korlátai végesek. Nem lehetséges zárt keretek között folyamatosan növekedni, folyamatosan profitot termelni. A természet alapanyagai, teremtményei, évezredek alatt kialakult légtere biztosítják az életünk alapjait: az ivóvizet, a levegőt, a táplálékot, az otthonunk köveit. A fogyasztói társadalom a következő hét dologgal vesz rá minket arra, hogy a szükségesnél is többet fogyasszunk, még többet pusztítsunk, még több profitot termeljünk néhány nagyvállalatnak:

1. minőség. A fogyasztói társadalom minden termékének van minősége, és minél jobb – magasabb, annál inkább a rendszert (és nem a fogyasztót) szolgálja. Például: akkor első osztályú egy paradicsom, ha szép, nagy, piros, gyorsan és olcsón előállítható, tárolható, szállítható. Nem fontos, hogy finom legyen, tartalmazza az összes szükséges vitamint és ásványi anyagot, az sem fontos, hogy milyen kémiai anyagokkal van tele (műtrágya, serkentőszerek, növényvédőszerek). A lényeg, hogy minél tetszetősebb legyen kívülről és minél értéktelenebb. Ha nincs nagy értéke, olcsóbban megtermelhető, nagyobb haszonnal eladható – mert ugye megveszik. Így ha lejár egy termék, megsérül, nem megfelelő valamiért, akkor nyugodt szívvel kidobhatod. Magasabb 'minőség' – nagyobb pazarlás, magasabb profit egyeseknek.

2. termelés. Sok termékre szükség van, amit egyénileg (kisközösségileg) is elő lehetne állítani: szerszámok, ruhák, bútorok, konyhai és technikai eszközök. A civilizált ember rászokott a késztermékek ész nélküli vásárlására és halmozására. Babylonban a szükségesnél is jóval többet termelnek (amihez több alapanyag, több energia és több munka kell), sok felesleges vagy használhatatlan dolgot is, nem az életre készítve; az a jó, ha hamar tönkremegy, mert veszel másikat. Ez a beépített elavulás. Ezáltal több embernek tudnak felesleges munkát adni, fejlődik az ipar, pörög a gazdaság, gyűlik a szemét és a Genny. A legtöbb elektronikai kötyüt ma már igen nehéz javítani, sok esetben nem is lehet direkt (igen speciális, beszerezhetetlen alkatrészek, felirat nélküli chipek, gyantába öntött áramkörök), mihamarabb vegyél másikat, fogyassz többet.

3. munkahelyek. A túltermelés és a nem tartós termékek előállítása érdekében egy csomó ember dolgozik biorobotként. Sok embernek adnak munkát – felesleges munkát. Sok esetben egy hatalmas gyár alkalmazottja nem is tudja, mit termel, mihez használják fel az ő munkafeladata által készített dolgot, nem látja át a termelést. Legalább leköti őket valami, addig sem gondolkoznak. Megkapják az egyértelmű munkafeladatot, erkölcsi szabályokat, formatevékenységeket, a maguk hierarchikus rendszerében. Van egy csomó olyan 'jó' munkahely is, ami az emberiség és a természet számára teljesen haszontalan, sőt káros, de magas fizetést ad: ügynökök, managerek, bankárok, brókerek, politikusok, irodisták, … Sok esetben a dolgozó az ország egyik végén él, a munkahelye a fővárosban van, a munkaterülete pedig az ország másik végén. Az ottani munkásoknak pedig sok száz kilóméterre másfelé. Több autó kell, több üzemanyag, több munkaidő, több energia és technikai eszköz. Aztán ott vannak a teljesen haszontalan cégek is, amik értéket egyáltalán nem, csak profitot és gennyet termelnek. Vagy a túl nagyra nőtt, hierarchikus félkatonai cégek is (MÁV, BKV, posta, távközlés), ahol a túlbonyolított struktúra miatt sokszor sokkal több embert foglalkoztatnak, mint amennyire szükség van. Elsősorban az íróasztalok mögött...

4. növekedés. A mai gazdaság egyik alaptétele a folyamatos növekedés és a profit. Ennek érdekében az ember képes lenne beépíteni minden talpalattnyi területet. Már így is jóval több épület van, mint amennyit használni tudunk – ezt látom nyugat-európában. A települések mérete is növekszik, felemésztve lassan a környezetet. Természetesen az épületeket is csak rövid időre tervezik, hogy folyamatosan fel kelljen újítani és időnként újraépíteni. Az új épületek öngyilkos 'sötétzöld technológiával' készülnek. Légmentesen záródó ajtók-ablakok, tökéletes szigetelés körben mindenhol, gépek a légkondícionálásra és a levegőztetésre. Ugyan az új tévék, laptopok, és fényforrások kevesebb energiát fogyasztanak, és a jó szigeteléssel a fűtéshez-hűtéshez is kevesebb energia kell, mégis az új, Babylon által kreált épületek sokkal több villamos energiát fogyasztanak a beépített hatalmas gépek miatt. Ez nem takarékosság, ez nem 'zöld' technológia. Persze vannak kivételek, önellátó passzív és aktív házak, de a modern, új betonmonstrumok nem ilyenek.

5. szemetelés. A túlzott termelés és fogyasztás (árubőség) rászoktatta az embereket a még nagyobb szemetelésre. Sokszor már az szemét, amit megvesznek, selejtként gyártottak, és ami még használható lenne valami másra, azt is kidobják, valamint a technikai eszközök javítását már gyártáskor igyekeznek ellehetetleníteni. A szemétnek csak egy kis részét használják újra, azt sem igazán értelmesen. A háztartási vegyes szemét sokszor hulladékégetőbe kerül, pedig sok organikus felesleget, fémeket, papírt, textilt, üveget tartalmaz. A papírt és a fa bútorokat, dobozokat újragyártják, az üvegeket gyűjtéskor összetörik, majd újraöntik – több munka, több energia, több profit. Rengeteg értékes fém és fejlett technológia megy kárba, mert nem használják újra, és az újabb termékeket újabb nyersanyagokból készítik.

6. háborúk. A háború a legjobb, és általánosan használt módszere az új alapanyag-lelőhelyek elfoglalására, épületek és termékek megsemmisítésére, a technikai 'fejlődésre', a túlnépesedés szabályozására, az emberek rabszolgává tételére. Azt gondolom, hogy a modern háborúkat már nem csak haderővel és fegyverekkel csinálják, a gazdasági rendszerben is háború van, mert ha egy országot gazdaságilag tönkre tesznek, irányíthatják jogilag-katonailag is. Persze a háborúkat is elsősorban az értékszerzés hajtja: új földek, új kincsek, új rabszolgák.

7. vallás. A vallás hitrendszer, ami az ember alapelveit és életét meghatározza. A tudomány és a gazdaság is egy rendszer, egy vallás. Szerintem minden olyan vallás, amelyik vagyonilag növekszik (több, nagyobb, értékesebb 'szent-hely', kegytárgyak, bálványok, ruhák) és nem tud vagy nem akar helyes látásmódot adni a híveinek vagy az ellenségeinek, káros és felesleges. Adakozz a Genny Egyházának :)

1.4. AZ ELVESZETT EGYÉN

Babylonban nagyon jól kitalált módon terelik az egyéneket egy bizonyos völgybe és egy bizonyos vágányra, hogy ugyanazt akarják, ugyanúgy fogyasszanak, ugyanúgy irányíthatóak és megfélemlíthetőek legyenek. Már fiatal korban eldöntetik a gyerekekkel, hogy mit és mennyit tanuljanak, melyik speciális szakterületre menjenek, majd munkahely, család, gyerek, házimozi, internet, autó, lakás, vállalkozás, nyaralás évente egyszer két hétre, majd robotolás mindezekért 20-30-40 éven keresztül a hitelek miatt.

Miért is dolgozik valaki, miért is vállalja 'önként' ezt a mókuskereket? Karrierért, otthonért, családért, barátokért, álmokért, szülőkért, önmegvalósításért, utazásért, … Sokszor ezért napi 10-12 órát is dolgozik az egyén, jelentős időt és energiát veszít mások profitjáért, és csak az előbb felsorolt fontos dolgokra nem marad ideje. De legalább nem lóg annyit a neten, nem keres és tart meg kapcsolatokat, nem elmélkedik a gazdasági-társadalmi-vallási dolgokon, csak átrobotolja az életét a szeretteiért vagy az álmaiért, amire aztán nem marad ideje és energiája.

A szokások és gátlások (aminek alapjait a társadalom adja a neveltetésen keresztül) igyekeznek magakadályozni, hogy az emberek, egyének, családok komolyan, őszintén, nem nyerészkedési szándékból beszélgessenek egymással. Az életről, a problémákról és a megoldásokról, az egyéni tapasztalatokról. Sokszor még a 'barátok' sem tudnak őszintén beszélgetni egymással, mert vagy nem is akarnak vagy tabuk miatt nem teszik, vagy nem akarják mélyebb gondolataikat kicserélni.

Az ember társas lény, és a barátok – család arra is való, hogy együtt, egységben éljünk, segítve egymás életét és kiteljesedését. Ha a körülötted lévőkben ezt nem érzed, keress más barátokat. A rokonaidat nem válogathatod meg, de a párodat és a barátaidat igen.

1.5. ÚJRAHASZNOSÍTÁS

A civilizált ember rengeteg hasznos, értékes dolgot kidob a munkája vagy a hétköznapi élete alatt, ami nem lenne szemét. Például az organikus hulladék, a kerti ágak és levelek, komposzt, ételmaradék tápanyagot jelent a többi élőlénynek. Az üveg, fém, papír, elektronikai hulladék egyszerűen újrahasználható, javítható, sokáig tartós lehetne. Az analóg és digitális kütyüket, járműveket érdemes lenne javítani és nem újra legyártani nyersanyagokból. A fémből újra fém, a papírból papír, az üvegből üveg lehet ismét. A csomagolási hulladékokat is eredeti formájukban lehetne még használni: dobozokat, üvegeket, flakonokat, szatyrokat, ... Sokszor a még teljesen használható dolgok is a kukában kötnek ki: ruhák, elavult vagy megunt elektronikai eszközök, bútorok, használati tárgyak, könyvek, játékok. Ezeknek bizony sokan örülnének (örülnek) még.

A nagy hipermarketek és piacok elképzelhetetlen mennyiségű 'jó minőségű' ennivalót is kidobnak. Pár helyen amit láttam nyugat-európában (Spanyolország, Franciaország) az nagyon durva, igen nagy mennyiségű élelmiszer kerül a kukába, szerintem minden nagyobb hipermarketnél. Sokszor még a dolgozó emberek is nélkülöznek, éheznek, és napi szinten annyi étel megy a szemétbe, amiből (meglátásom szerint) az összes éhező jól lakhatna. Mégsem elterjedt és ismert az étel-újrahasznosítás, mert tabu, a társadalom szemszögében lealacsonyító, vagy pedig eleve odafigyelve zárják, halmozzák szemetüket a Nagyok. Sokszor csak azért kerül valamilyen étel a szemétbe, mert sérült, összekoszolódott vagy kiszakadt a csomagolása, egy része tönkrement vagy sérült, lejárt a szavatossága, megérett, maradék.

Kevés esetben használja újra az ember a szemetét. Pedig a kidobott értékeket akár alapanyagnak is fel lehet használni valami új megalkotásához. Egyre több pici, hétköznapi életben is használható dolog készíthető a szemétből: díszek, dobozok, bútorok, vagy akár ruhák műanyagból, járművek régebbi alkatrészekből, házak borosüvegekből, bútorok raklapokból, játék gumikból, számítógépek, tévék, hifitornyok elektronikai hulladékokból.

1.6. VÉDEKEZÉS

Ezen gondolataim kiteljesedéséért sokat segített a Kedvesem. Az alapjaik már megvoltak, de csak később kezdtem megérteni, hogy nem elég csak 'tudni', tenni is kell az életedért, jövődért, szabadságodért.

Hiába tudod a fogyasztói társadalom hibáit, hiába látod át a pénz és a profitszerzés káros hatásait, ha rajta vagy a sínen és a rendszert szolgálod, azzal válságot generálsz, elősegíted a környezeted pusztulását, biorobottá válsz és mások jólétéért dolgozol. Lemaradsz az életről és az önmegvalósításról. Hiába találod meg az utadat, ha nem tudod megvédeni magad a rendszertől, megsemmisülhetsz. Meg kell védened magad, a családodat, az otthonodat, az értékeidet, mert elveszítheted ezeket.

Megvédeni magadat: nem arra gondolok itt elsősorban, hogy legyél tisztában a jogaiddal és a kötelezettségeiddel, hanem arra, hogy ne legyél aktív része a pusztításnak. Gondolataiddak, tevékenységeiddel, életeddel ne árts magadnak, ne árts másnak és a természetnek. Ne engedd, hogy agymosott bólogatógépet csináljanak belőled. Védd meg magad – magadtól, keresd meg az utadat és a helyedet. A legnagyobb veszélyt magadra saját magad jelented gondolataiddal, hiteddel, elveiddel, korlátaiddal, neveltetéseddel.

Megvédeni az otthonodat: lakóhelyed, családod, tárgyaid. Hiába szerezted meg álmaid házát, párját, munkahelyét vagy találtad meg álmaid békés ökoközösségét, ha válság van, háború van, a külvilág támad, védekezned kell, vagy kifosztanak és eltaposnak. Baszhatod az önfenntartó tanyádat egy paradicsomban illő helyen, ha jön egy háború és ledobnak a közeledben egy atombombát; egyedül kevés vagy, többeknek össze kell tartani. Már az otthon helyének megválasztása is rengeteget számít annak biztonsága érdekében.

Megvédeni a természetet: az emberektől. Az nem megfelelő, ha csökken a civilizáció növekedése és 'csak' feleannyi faj pusztul ki hetente, mint korábban, kevesebb méreg kerül a környezetbe, kevesebb atombomba robban, kisebb iramban írtjuk az őserdőt és építünk be mindent. Ha az ember, mint faj szeretne fennmaradni, ezeket meg kell állítani, mert nem marad az unokáknak.

Megvédeni a jövőt: hogy egyáltalán legyenek unokáink, és egy élhető világba szülessenek. Ne süllyedjünk le értelmileg a papucsállatkák szintjére. Ne építsük munkánkkal vagy akaratunkkal azt a rendszert, amely elpusztítja az egyént és a Földet egyaránt. A jövő a mostani tudásunkon és tetteinken múlik. Ismerjük meg környezetünket helyesen és a technológiát használjuk helyesen. Nem maga a technológia káros, hanem a használata. Nem az a baj, hogy feltalálták a kést; a kés hasznos a konyhában, de ölni is lehet vele. A tudomány sok mindent eltakar áltudással; de igazából a fontos dolgokról keveset tud – gravitáció, mágnesesség, energia, tér, sötét anyag, emberi tudat, lélek, isten, … Hol vannak azok a találmányok, amelyekkel az univerzumban jelen lévő energiákat tudjuk átalakítani villamos energiává? Miért erőltetjük a kőolajat, mint energiaforrást, ha van más? Csak a profitért? Megvédeni a jövőt – megvédeni az értékes tudásunkat.

A támadás elleni védekezésről részletesen most nem írok, ezen sorokat csak gondolatébresztésként írtam le. Egy nagyobb területet megvédeni mindenképpen közösségi szinten, nép szinten kell, és nem biztos, hogy fegyverekre van szükség hozzá.

LASSÚ TÁNC

Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?

Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán?

Követted szemeddel egy pillangó szenvedélyes röptét?

Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?

Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid. A zene elillan.

Átrepülsz szinte minden napodon?

S mikor kérded: 'hogy s mint?', meghallod a választ?

Mikor a nap véget ér, te ágyadban fekszel,

Tennivalók százai cikáznak fejedben?

Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid. A zene elillan.

Szoktad mondani gyermekednek, 'majd inkább holnap'?

És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?

Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot,

Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: 'szia'?

Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid. A zene elillan.

Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,

Észre sem veszed az út örömét.

Mikor egész nap csak rohansz és aggódsz,

Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék, melyet eldobsz.

Az élet nem versenyfutás.

Lassíts, ne szaladj oly gyorsan!

Halld meg a zenét, mielőtt a dal elillan!

(ismeretlen szerző műve)

Pálmester (Pál Gyula)

2013. május

Tenerife (Kanári-szigetek), Spanyolország

Gennykirakat - a Spirit és a Genny kirakata

Ezen a blogon kívánom terjeszteni a Bergennygócok ideológiáit, ami a Spirit és a Genny körül fakadozik. A Bergennygóc Krónikák blogra elsősorban a Bergennygóc utazók útbeszámolóit, élményeit tesszük közzé, ezen a blogon pedig a "mélyebb", "szpiritebb", "gennyesebb" gondolatokat. Ide mindenki írhat, aki Bergennygócnak érzi magát, vagy rendelkezik titulussal. Hamarosan hozzáadok mindenkit, akiről úgy gondolom, hogy illik a kirakatba, vagy aki kéri a felvételét. Több, a számítógépemen évek óta meglévő baromságot, vicces, poénos dolgot is meg fogok itt osztani, elsősorban a saját irományaimat: meséket álhíreket, teszteket, recepteket, egyéb marhaságokat, amelyeket még anno a miskolci rádióműsoromhoz írtam.
GENNY