2013. július 19., péntek

Aric Mcbay, Lierre Keith és Derrick Jensen: Mélyzöld ellenállás. Előszó, 3. rész

Aricot, Lierre-t és Derricket, ennek a könyvnek az íróit, rendszeresen környékezik meg emberek, akik elmondják, hogyan olvadt össze bennük remény és kétségbeesés. Már nem akarnak mindent megtenni azért, hogy védelmezzék a helyeket, amiket szeretnek; mármint hogy mindent, kivéve a legfontosabbat: hogy megdöntsék magát a kultúrát. Ellentámadásba akarnak lendülni. Meg akarják állítani ezt a kultúrát az útján. Csak éppen nem tudják, hogyan.
Ez a könyv az ellenállás kultúrájának megalkotásáról szól. És egy ténylegesen létező ellenállás létrehozásáról. Arról szól, hogyan teremtsük meg annak a feltételeit, hogy visszatérjenek a lazacok, hogy visszatérjenek a kétéltűek.
Ez a könyv arról szól, hogyan vegyük fel a harcot.
És hogy hogyan győzzünk.

***

A stratégiai fontosságú ipari létesítmények elleni közvetlen támadás alapvető taktikája mind a hadseregeknek, mind a világ bármely táján élő lázadóknak, annál az egyszerű oknál fogva, hogy működik. De magukban ezek a támadások soha nem elegendőek stratégiailag arra, hogy igazságos végeredményt érjünk el. Azaz bármilyen, igazságos jövőre vonatkozó stratégiai elképzelésnek tartalmaznia kell a felhívást az emberi jogokon és a fenntartható anyagi kultúrán alapuló közvetlen demokráciák kialakítására. Ennek az ellenállási mozgalomnak a különböző ágai együtt kell működjenek: a földfeletti és a földalatti, a militánsok és az erőszakmentesek, az első vonalban harcoló aktivisták és a kulturális munkások. Mindenkire szükségünk van.
És bátorságra van szükségünk. Az angol „courage” (bátorság) szónak a gyökere a „coeur”, ami franciául szívet jelent. Minden bátorságra szükségünk van, amit csak az emberi szív létrehozni képes; fegyvert és pajzsot kell kovácsolnunk belőle, hogy megóvjuk azt, ami még megmaradt a bolygóból. És a bátorság éltető vére mi más lenne, mint a szeretet?
Úgyhogy bár ez a könyv arról szól, hogyan vegyük fel a harcot, végül is ez a könyv a szeretetről szól. Az énekesmadaraknak és a lazacoknak a szívedre van szükségük, nem számít, mennyire fáradt, mert még egy megtört szív is szeretetből van kovácsolva. Szükségük van a szívedre, mert eltűnnek, észrevétlenül csusszannak a nemlét hosszú éjszakájába, és sehol semmi jele az ellenállásnak. Abból kell felépítenünk az ellenállást, ami a rendelkezésünkre áll: suttogásokból és imákból, történelemből és álmokból, legbátrabb szavainkból és még bátrabb cselekedeteinkből. Nehéz lesz, nagy árat kell érte fizetni és túl sok kérlelhetetlen hajnalon tűnik majd lehetetlennek. De akkor is ezt kell tennünk. Úgyhogy szedd össze a szívedbe a bátorságod és csatlakozz minden élő lényhez! Ha a legfontosabb célunk a Szeretet, hogyan is vallhatnánk kudarcot?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése